Labor Café projekt elsődleges céljai közt kiemelt helyen szerepel az adományozás mindennapi kultúránkba történő beépítése. Amellett, hogy az első látásra oly szokatlan becsületkassza sok száz embernek már nem is olyan fura, az elmúlt három évben projektünk keretében rengeteg adományt toboroztunk, gyűjtöttünk és juttattunk el olyanokhoz, akiknek a lagnagyobb szükségük lehet a segítségre.A Labor Café egyfajta lerakat, egy tranzit állomás, melyen sok-sok ember jószándéka "folyik át" és melyben rengeteg szándék adódik össze.

Kérni, adni, fogadni

Az adományozásnak van egyfajta etikettje, mint ahogyan az adományok toborzásának is. Nem "elpasszolunk" kacatokat, mikor adományozunk, hanem átgondoltan és tisztelettel tesszük, mint ahogyan átgondoltan és tisztelettel fogalmazzuk meg azt az igényt is, mely mögé támogatóinkat kívánjuk toborozni. De hol trat most a fejlődésben az adó és a vevő oldal? Miben lettünk erősebbek és mi az, amit nem vagyunk képesek megugrani, ha adományozásról van szó?

Az adományozás, az összefogás egyre több ügy mentén látványos. Tartós élelmiszer és meleg ruha télen, plüss maci és könyvcsomag karácsonykor, de számtalan olyan civil kezdeményezés is létezik, mely tömegek figyelmét képes magára vonni és célba jutni. A nonprofit szervezetek tranzit állomások, melyben időznek a jószándék nyomán összegyűlt adományok és vagy eljutnak a valódi címzetthez, vagy átalakulnak valamivé és aztán jutnak el a célba. Jogos igény, hogy beszámoljunk az adományok sorsáról és természetes, hogy köszönetet nyilvánítunk a kapott figyelemért és támogatásért. Szabad-e, kell-e megfogalmaznunk egy adományozónak, ha adománya nem segítség, hanem teher? Képesek vagyunk-e elfogadni, ha valaki szemléletformáló szándékkal, vagy anélkül, de közli, hogy nagyon köszöni, de ez a felajánlás számára nem hasznos? Megsértődünk-e adományozóként egy ilyen szituáción és vajon megsértődünk-e támogatottként, ha valaki megalázóan rossz állapotú dolgokkal terheli meg raktárunkat és önérzetünket? Szabad-e szót emelni ilyenkor? Szabad-e hallgatni?

A civil szervezetek munkája sokszor észrevétlenül, de ezer szállal szövi át társadalmunkat. Munkájuk elengedhetetlenül fontos, pótolhatatlan.