2018. jan 25.

Már a jövőt rajzoljuk

írta: Labor Café Blog
Már a jövőt rajzoljuk

img_5285.JPG

Talán bizonytalannak tűnhetnek néha a vonalaink, de ez csak a látszat. Valójában nem arról van szó, hogy sötétben tapogatózunk, amikor a Labor Cafét, mint a közösségi vállalkozások egy különleges példányát emlegetjük, pusztán arról van szó, hogy ismerkedünk azokkal, akiknek a jövőjét írjuk.

A XXI. századot, mikor a hetvenes-nyolcvanas évek sci-fi regényeiben, filmejeiben felvázolták nekünk, nem ilyen prózainak láttuk. Különös, szokatlan fazonú szerelések, repdeső autók, csodás találmányok, melyek kényelmesebbé teszik mindennapjainkat a körömfestő automatától a bevásárlást lebonyolító hűtőszekrényig. Aztán jött az ózonlyuk para, meg az el niño jelenség, és felbukkantak a filmekben a tiszta ivóvízért harcoló kolóniák, a szemétből készült üzemanyag és a tiszta levegőért útrakelő űrtelepesek a filmekben. A valóság messze elmarad mindezektől, de az aggasztó részletek stimmelnek. A társadalmunk valóban eljutott egy olyan fordulóponthoz, ahol élet-halál kérdése, hogy változtassunk, visszaforduljunk a láthatóan végzetesen rossz irányból.

A látványos startupok, a friss, fiatalos lendülettel szárnyrakapó innovációk világát éljük, ahol közösségi finanszírozásra, egy tech-mogul befektetésére várnak százával a "korrekciós" projektek. Projektek, amik egy látványos, életbevágó, mindenkit érintő problémára próbálnak azonnali megoldással szolgálni.

A kampány az összefogásért, a vírusvideókban terjedő klassz ötletek megkapják a maguk öt percét a médiától, majd felzabálja őket egy befektető és ki tudja, megvalosulnak-e valaha abban a formában, melyben valaha, egy gondolkodó ifjú elme megálmodta őket.

Az ember sajátos szemléletű lény, ritkán veszi észre, ami a szeme előtt van, gyakran reagál akkor, amikor már késő és szinte soha nem gondolkodik előre. Mármint úgy előre, hogy nem holnapig, vagy egy hétre, hónapra előre, hanem hogy arra az időre előre, amit maga már talán meg sem érhet, de amire a saját jelenében markáns hatást gyakorol.

Ha valaki ezt megteszi, az gyakran ütközik értetlen pillantásokba, "gyakran ismételt kérdések" örök klasszikusaiba, melyek abból az emberi sajátosságból erednek, melyet legegyszerűbben önzőségként írhatunk le, és amelynek céljaitól és léptékétől függően ezer árnyalata létezik.

De az igazi innovátorok nem behúzott farkincával iszkolnak vissza a kotorékba egy-egy ilyen kérdéscsokor után, nem váltanak lekezelő, támadó, vagy arrogáns hangnemre, hanem magukban azon gondolkodnak, vajon hogyan mondhatnák el érthetőbben az érintettnek, hogy ő is érintett, és vajon mikor mikor esik le az a tantusz, amiről már azt sem tudja senki, hogy mi is volt az a maga korában, pedig egykoron innováció volt, melynek mai világunk sokat köszönhet. 

Tudjuk, hogy furcsán, fellengzősen hangzik, de mi már a közös jövőnket rajzoljuk. Vannak vázlataink, amikben Te is benne vagy. Benne vagy, mert a mi közös jelenünk lesz a következők jövője. Ne nézd tétlenül!

 Vedd ki belőle a részed, tedd hozzá a magadét!

 

 

Szólj hozzá

gondolat jegyzet community támogatás önkéntesség donate Innováció közösségitér