Ma már nem meglepő, ha olyan emberekkel találkozunk, akik legalább egyszer jártak már Magyarországon kívül, más ország(ok)ban, rövidebb vagy akár hosszabb ideig is. László Balázs Bristolt választotta, ahol a művészet és a nyitott közösségek összetalálkozik. Vele készítettünk interjút: a tapasztalatairól, a közösségi kávézókról és arról, hogy kint bizony nagyon is ’cool’ az adománykávézó.

 Ez egy jó lelkű társadalom, és sokkal jobban élnek.

Labor Café: Milyen az élet Bristolban?

 László Balázs: Bristol körülbelül négyszázezres fővel rendelkező, családias környezet. Rengeteg aspektusból lehetne jellemezni, hogy milyen is az élet odakint. Társadalmilag teljesen máshogy működik. Náluk más a morális, íratlan szabályok: ott mindig azt mutatja az ember, hogy minden klassz, mindig minden szép és jó. Ami egyébként egy szuper stratégia, hiszen működik: mert ha el kezdesz magadról úgy beszélni, hogy a pozitívumaidat emeled ki, akkor több ember fog pozitívan hozzád állni. Azt gondolom, ez egy tanulandó példa. Sokkal nyitottabbak, könnyebben beszélgetnek a buszmegállóban, az utcán, a kávézókban… bárhol. Náluk a nemi egyenlőség is előre haladottabb: egy lány ott nem fog zavarba jönni attól, ha éppen megkérdezem mennyi az idő. Emiatt az állapot miatt pedig sokkal több fiú-lány barátságot figyelhet meg az ember. Ez egy jó lelkű társadalom, és sokkal jobban élnek.

Labor Café: Mit gondolsz, Magyarországon ez mennyire működhetne?

László Balázs: Ott ha van egy terved, hogy beutazod jövőre Európát, pár hónap munkával meg tudod teremteni azt a pénzt, amivel teljesítheted ezt az álmodat. Nálunk egyiket sem lehet elvárni: sem az anyagi jólétet, sem azt, hogy a társadalom, hipp-hopp, átfordul mosolygóssá. Valahogy, a kettőt kellene egyszerre fejleszteni. Lassan meg kellene próbálnunk pozitívabbnak lenni, akkor az emberi kapcsolataink is javulnának, és nagyobb bizalmunk lenne. És akár egy kapcsolatban felvetődhet a kapcsolati tőke, az, hogy valaki azt mondja: „De jó ez a hely, tetszik, amit csinálsz. Milyen pozitív itt mindenki, és mennyire jó ez a légkör”, ezt pedig valaki támogatni fogja. Ezen kellene változtatnunk.

Ott az számít, hogy meglásd az embert másokban.

Labor Café: Szerinted mik azok a dolgok, amik ott jobban működnek, mint itthon?

 László Balázs: Tapasztaltabbak az idegen kultúrákban. Náluk, a történelmükben benne van a gyarmatosítás, éppen ezért, nem egy új dolog náluk a bevándorlás. Már a ’60-as években is tele volt lengyelekkel, indiaiakkal, és rengeteg más gyarmatokról érkeztek emberek. Ez nagyban segítette, hogy ma ennyire nyitottak. Angliában érzékelhető erősen a nyugati és a keleti világ, de a keleti filozófia az, amely sokkal természet- és ember közelibb. Ott az számít, hogy meglásd az embert másokban.

Labor Café: Kint mennyire működnek az olyan kávézók, mint a Labor Café (adományokat, és a becsület kassza elvét tekintve)?

 László Balázs: Azt látom, hogy kint az ilyen típusú közösségi terek már működnek egy ideje, és emiatt működnek olyan jól, jobban. A kultúrájukból adódóan, erre is nyitottabbak az emberek, ahogy az adománykávézók ötletére és az adományozásra is. Ez az ő ideájuk: civilek, akiknek fontos valami, és nem a parlamenttől várják, hogy elintézzék a dolgokat, hanem ők maguk tesznek azért. Ez a rendszer pedig jól működik. Bristol egy kis csoda hely, 2015-ben például „Európa Zöld Fővárosa” lett. Rengeteg kiskert és organikus gazdálkodás működik itt. Ebből is látható, hogy fontos nekik a környezet, és közösség is egyaránt.

Labor Café: Az ilyesfajta közösségi terekre mennyire fogékonyak az ottani fiatalok?

 László: Balázs: Amit én látok, az, ami a mai világot erősen uralja: a ’cool’ [király] szó. Kint már ’cool’ az organikus kaja, a vegetarianizmus, a jóga, és számos más dolog. Sokkal több embert fogsz találni arra, hogy ilyen kezdeményezésekhez –mint az adománykávézók népszerűsítése- csatlakozzanak. Ott már menő a jó! Itt még az érzékelhető, hogy a mekis kaja, a Big Brothers és más bugyuta dolgok számítanak ’cool’-nak. Ezt ki kell nőni. Magyarországra úgy tekintek, mint a globalizmusnak és a neoliberalizmusnak a kis csecsemője. Ehhez fel kell szépen nőni, hogy egy ilyesfajta kezdeményezés eljusson az emberekhez. De nem szabad feladni, és ez a lényeg…